A mitológia kezdete

Nemrégiben volt Tolkien professzor születésnapja, ezen alkalomból elindítjuk a Quenta i Arda elnevezésű rovatunkat. Ezekben az írásokban Középfölde mitológiájáról olvashattok, az első rész témája Arda teremtése és a Valák.

A mitológia kezdete

"Kezdetben volt Eru, az egyetlen, akit tünde nyelven Ilúvatarnak neveznek, s megteremtette gondolatának szülötteit, az ainukat; s azok Nagy Muzsikát formáltak előtte. Ez a muzsika volt a világ kezdete; mert Ilúvatar láthatóvá tette az ainuk dalát, s ők látták, mint fényt a sötétben."

Ezekkel a sorokkal kezdődik a Valaquenta, melyben megismerhetjük a világ teremtését, ahogy azt a Valák elmesélték a tündéknek. A világmindenség teremtője és egyedüli, öröktől fogva létező Istene Eru (Ilúvatar). Eru gondolatával elsőként az ainukat teremti meg, akik bár mind hatalmasok, de teremtőjükhöz mérten csekélyek. Még is egy egészen különleges módon részt vehetnek a világ megalkotásában, mert együtt Nagy Muzsikát formálva, mind hozzátehetik saját részüket ahhoz és az ezen dallamok által formált dolgokat hozzájuk fogják kötni. Így lesz például Manwe a levegő, Ulmó a víz ura, míg Aule alkotásait a földben és alatta fekvő dolgokban fedezhetjük fel. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az ainuk nem képesek teremteni, az általuk megformált dallamok mind Ilúvatar egy-egy gondolatát testesítik meg és a tőle kapott önálló tudatukkal alakítják részben saját tetszésükre.

Disszonancia, a lázadó ainu

Rendjüket tekintve az ainuk mind egyenlők voltak, de hatalmukat tekintve már lényeges különbségek is voltak köztük. Ilúvatar elsőnek teremtette Melkort, ő kapta a legnagyobb hatalmat és tudást is (bár Manwe csak igen kevéssel volt tőle lemaradva). Melkor kezdetben türelmetlenségből, később pedig mind inkább hatalomvágyból saját gondolatait szőtte bele a Muzsikába. Ettől nem csak disszonancia keletkezett, de több gyengébb ainu is követni kezdte őt és sajátjuk helyett az ő dallamát erősítették. Disszonáns akkordjaik Ilúvatar dallamával versengtek, de ő mindet alárendelte és beolvasztotta sajátjaiba, végül pedig megszakította a muzsikát és így szólt:
"Hatalmasak az ainuk, s köztük is leghatalmasabb Melkor; ám hogy megtudja, s megtudják mind az ainuk, hogy én vagyok Ilúvatar, amit daloltatok, azt megmutatom nektek, hogy lássátok, mit cselekedtetek. És te, Melkor, látni fogod, hogy nem játszhatsz egyetlen olyan dallamot sem, amelynek ne bennem volna végső forrása, s hogy ellenemre senki sem változtathatja meg a muzsikát. Mert aki ezt próbálja, csupán eszköz lesz kezemben, hogy olyan, még csodálatosabb dolgokat teremtsek, amilyenekre ő nem is gondolt."

Ekkor Melkor megszégyenült és irigység gyúlt szívében, ami mind inkább kezdett gyűlöletté változni. Immár azon volt, hogy Ilúvatar és a többi ainu munkáját megrontsa, maga akaratára formálja és uralkodjon felette.

Arda formálása, a valák alászállása

Ahogy csend lett, Ilúvatar megmutatta az ainuknak alkotásukat, mind felismerhette benne a maga részét. Azonban Melkor disszonanciája is beleívódott a világba, de végül minden igyekezete ellenére csak kiegészíti azt, nem pedig elpusztítja. Majd a látomás szép lassan eltűnt szemük elől. Eru pedig így szól: "Ea! Legyen! Elküldöm hát a Semmibe az Olthatatlan Lángot, hogy legyen a világ szíve, s hogy a világ legyen; s aki erre vágyik közületek leszálljon oda."
Ahogy Eru kimondta, hogy "Legyen!", megteremtette a világot. Ekkor Ea még csak alakulóban volt, ezért az ainuk közül a leghatalmasabbak leszálltak a világba, hogy megalkossák mind azt, amit a látomásban láttak. Leszállt velük Melkor is, de gonosz vágyait ekkor még tudta leplezni társai előtt, majd a többiektől elvonulva elkezdett munkálkodni, hogy gonosz céljait véghezvihesse.

A valák rendje

Az Ardára leszállt ainuk közül a legnemesebbeket és leghatalmasabbakat valáknak, Arda Erőinek, Nyugat Urainak nevezik. Bár köztük legerősebb Melkor volt, elkövetett gonoszságai miatt még sem sorolják a valák rendjébe. Erőben utána következett Manwe, ő érti legjobban Eru gondolatait és gyakran nevezik Sulimónak is, ami annyit jelent, hogy Arda Lélegzetének Ura. A felhőkben és a szelekben leli kedvét és neki engedelmeskedik Arda minden hatalmas madara. Hitvese Varda, akit Csillagok Királynőjének neveznek, arcán Eru fénye ragyog, ezért Melkor mindennél jobban féli őt. Varda alkotta a csillagokat és ő a legszebb Eru minden teremtménye közül, őt szeretik és tisztelik legjobban a tündék a valák közül.
Manwét követi a sorban Ulmo, aki a Vizek Ura, aki Arda egészével gondol, és jelen van minden vízben, a hatalmas tengerektől, egészen a legkisebb erekig. Annyira szereti a tündéket és embereket, hogy akkor se fordult el tőlük, amikor magukra vonták a valák haragját. A sorban Aule követi őt, aki minden anyagnak az ura, amiből Arda készült. Erőben és gondolataban nagyon hasonlított Melkorhoz kezdetben, de Aule minden alkotását alávetette Erunak és jó szívvel segített másoknak. Ő alkotta a törpöket, de a noldák is nagy tisztelettel vannak iránta és sokat tanultak tőle. Felesége Yavanna, a Gyümölcsadó, aki a Nagy Muzsikában Arda növényeire gondolt. A tündék Kementárinak is nevezik őt, ami annyit jelent, hogy a Föld Királynője.
A sorban két iker következik, közülük az idősebb Námo, akit lakhelye után Mandosnak neveznek, ő a Holtak Házának őrzője és a valák Ítéletmondója. Mandos sohasem felejt és mindent tud ami volt, van és lesz, kivéve amiről csak maga Ilúvatar tud. Hitvese Vaire, a Takács Arda mindegy egyes apró történését beleszövi kelméibe, amik Mandos egyre növekvő csarnokait borítják. A fiatalabb iker Irmo, akit gyönyörű kertjei után Lóriennek is neveznek, ő a látomások és álmok ura. Hitvese Este, aki a sebek és bánatok gyógyítója. Az ikrek nővére Nienna, egyedül él Valinor legnyugatibb részén. A Melkor okozta sebek miatt dala siratóvá változott, így a bánat és a gyász már beleszövődtek Ardába annak keletkezése előtt. De akik figyelnek rá, tőle tanulhatják a könyörületet és a reményt, a Mandosban várakozók pedig hozzá esdnek, mert lelküknek ő ad erőt.
Tulkas a legbátrabb és legerősebb vala (legerősebb szó csak fizikai erejére utal, nem pedig hatalmára), akkor érkezett Ardára amikor a legnagyobb szükség volt rá, kacagása betöltött minden teret és térdre kényszerítette Melkort. Nessa, Tulkas kedvese az őzeket szereti leginkább, de gyorsabb náluk, ha kedve tartja Valimar zöld pázsitjain táncol.
Orome, az Erdők Ura, utolsóként tért Valinorba, s utána is gyakran vissza látogatott Középföldére, hogy Melkor szörnyeire vadásszon. Középfölde hatalmas területein lova, Nahar hátán vágtatott és amikor megfújta kürtjét, a Valarómát menekült előle minden gonosz lény. Hitvese Vána, az Örökifjú, kinek lába nyomán előbújnak a virágok és amerre csak jár a madarakba dalba kezdenek.

"Ezek hát a Valák királyai és királynői, s ilyennek látták őket az eldák egykor Amanban. ... Közülük kilencnek volt fölöttébb nagy hatalma és tisztessége; ám egy elveszett közülük, s nyolcan maradtak, Arda Hatalmasai: Manwe és Varda, Ulmo, Yavanna és Aule, Mandos, Nienna és Orome..."